e-mail hirdetés szolgáltatók



Magyarország legveszélyesebb útjai – lista
Guardian: a brit kilépés napjáig érkező EU-munkavállalókra a jelenlegi jogosultságok vonatkoznának
Feladta magát a belga hatóságoknak a volt katalán elnök
Jövőre az őstermelők adóbevallását is a NAV készíti
Ezen a magyar oldalon megmérheti, átveri-e a netszolgáltatója



  •  
  • Kapcsolatok tára
  •  
  • Lapszemle
  •  
  • Interjúk, riportok, szakcikkek
  •  
  • Önkormányzati ingatlanok



  •  
  • Jogszabálykereső
  •  
  • Gépjárműkereső






    A szavazás szünetel



    E-ügyintézés

    Általános hírek EU-információk Pályázatok
    Helyi hírek Felhívások Eseménynaptár

    SAPARD-AVOP időcsapda

    Az előcsatlakozási pályázatok zárásáig nem nyílik a 110 milliárdos buksza



    Elképzelhető, hogy jó néhány hónapot csúszik a vidék- és területfejlesztést 2006 végéig finanszírozó EU-alaphoz a pályázati hozzáférés, mert Brüsszel a SAPARD-program befejezéséhez köti a pénzalap megnyitását. Szakértők szerint a legújabb uniós kiírások elsősorban a hulladékgazdálkodási nagyprojekteket támogatják, illetve a nagyvárosokat, ha azok hajlandóak áldozni a szennyvízkezelésre. Az unióhoz történő csatlakozás első hónapjának végén egy pécsi konferencián eközben egy asztalhoz ültették a legsikeresebb önkormányzati projektek menedzselőit.


    Az Európai Unió előcsatlakozást segítő SAPARD programjára a beadási határidőig, április 30-ig több mint 8800 pályázat érkezett be a Mezőgazdasági és Vidék-fejlesztési Hivatalhoz (MVH). Kormányzati források szerint Brüsszel arra számított, hogy Magyarország nem tudja majd lekötni a SAPARD-keretet. A beérkezett pályázatok rácáfoltak az EU-prognózisra: a beruházási értéken 416,6 milliárdra rúgó projektekre, 217,5 milliárd forinttámogatást igényeltek az aspirálók. Némi szépséghiba, hogy mindösszesen 53 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok feldolgozása jelen állás szerint ott tart, hogy a beadványok 30 százaléka nem minősíthető, míg 20 százalékukat egyéb okok miatt kénytelen a hivatal elutasítani. Az érvényes aspirálók esetében még lehetőség van a hiánypótlásra, a befogadott dolgozatok képviselőivel augusztus végéig szerződik az MVH. Ez a dátum ugyanakkor igencsak problémás, hiszen a csatlakozást követő támogatási keret, az Agrárfejlesztési és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), amely 3 év alatt több mint 110 milliárd forint lehívását teszi lehetővé, az unió álláspontja szerint a SAPARD lezárulásáig nem kezdődhet el.


    Nyugat felől kikelet

    – Nem érdemes latolgatni és a múltba révedni, azon kell legyünk, hogy az ISPA-t követő Kohéziós Alap kínálta lehetőségekre minél felkészültebben pályáz-hassunk, s időben be is érkezzünk ezzel Brüsszelbe –fogalmazott lapunknak az EU-támogatásokról május 18–19-én Pécsett szervezett tanácskozáson Kovács Katalin, a dél-dunántúli regionális fejlesztésekért illetve az uniós pályázatokért felelős iroda vezetője. Axel Badrichani brüsszeli tisztségviselő kifejtette: az unió jó előre gondoskodott a 2006-ban megszűnő ISPA utódjáról, hiszen megalkotta az úgynevezett Strukturális és Kohéziós Alapot, amelyben már a közlekedés és a környezetvédelem kapott  hangsúlyos szerepet. Ezeknek a projekteknek a nagyságát jól érzékelteti, hogy egy-egy tender alsó határa 10 millió euró. Ebből következik tehát, hogy a 2007-től induló kohéziós pályázatokon elnyert források  alkalmasak lesznek például egy-egy nagy város teljes közlekedési struktúrájának korszerűsítésére, de itt említhető a vasút modernizálása is. Hangsúlyozta, hogy minden lehetséges uniós pályázat a partnerségre épül, senki nem pályáz-hat egyedül a forrásokra. Ha pedig a projekt gyakorlati megvalósítása már beindult, a tender szereplői közül senki nem gondolhatja meg magát, még akkor sem, ha időközben mondjuk kormányváltás történik. Ezt egyébként az uniós szerződésekbe beépített konzorcionális kitételek meg is akadályozzák. Az uniós iroda vezetője szerint a legfontosabb minimum feltétel, hogy egy-egy pályázat mögött minél több település, megye, kistérség álljon.


    Rutinos pályázók

    Az országos konferencián megjelentek az uniós projektekben tapasztalt települések, régiók – az uniós projektek rutinos menedzselői. Képviseltette magát Hajdú-Bihar megye illetve Debrecen, ahol a szelektív hulladékgyűjtési, -hasznosítási és kommunális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása folyik, de megjelent  Szeged, ahol szintén tart még  a szennyvíz-tisztító telep és csatornahálózat fejlesztése, valamint Győr, ahol ugyancsak a szennyvíztisztító telep korszerűsítése folyik. Ez utóbbi beruházás összköltsége egyébként 18,4 millió euró, amelyből 7,25 millió euró az  ISPA-támogatás.

    Pécs – a város csatornázásának fejlesztésén kívül – a sérülékeny vízbázisainak védelmére nyújtott be egy nagy léptékű pályázatot. A szóban forgó projekt teljes költsége 5,4 milliárd forintnak megfelelő euró, amelyből 50 százalék – 10 853 ezer euró – az ISPA-támogatás összege. Sopron régió csatornázási és szennyvíztisztítási programja 4,2 milliárd forint, amelyből 9,341 ezer euró a támogatási összeg. Kiemelt projektnek számít a dél-balatoni és sióvölgyi szilárd hulladékgazdálkodási rendszer, mely pályázat célja egy hosszú távú, 25 évre szóló regionális települési szilárd hulladék rendszer kialakítása 202 település számára. Az említett projekt teljes költsége 50,491 ezer euró, azaz 12, 37 milliárd forint, melyre 32,150 ezer eurós támogatás jár, ez a bekerülésnek mintegy 62 százaléka.


    Projektlista: Tolnától Baranyáig

    A pályázati esélyekről mindenesetre szakértők úgy tartják: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság elsősorban a nagy létszámú, gazdaságos Kohéziós Alapra benyújtott pályázatokat preferálja, ami például a hulladékgazdálkodási projektek esetében jelentős és átfogó regionális beruházásokat jelent. Az úgynevezett „szennyvizes” projekteknél viszont inkább a nagy városok élveznek prioritást. Lapunk információi szerint a Kohéziós Alap stratégiájában 2004–2006 között a következő projektek szerepelnek: a vízszennyezés csökkentési pályázaton indul Budapest, a dél-budai régió, Veszprém város és régiójának csatornázási projektje, Zalaegerszeg, Kaposvár, Makó, Békéscsaba, Tápió, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Győr, Nagykanizsa. Az ivóvízminőség javítását célzó pályázaton az észak-alföldi régió és a dél-alföldi régió indul. A hulladékgazdálkodási projektekre pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, a közép-dunántúli régió, Mecsek-Dráva, Győr és Sopron, valamint Heves megye pályázata szállhat ringbe. Az így, központi bábáskodással menedzselt pályamunkák nem túl sebesen valósulnak meg, viszont kétségtelen előnyük, hogy a Kohéziós Alapra benyújtandó projektek benyújtásáért és elfogadást követő végrehajtásukért maga a magyar állam vállal kötelezettséget.

    Erre szükség is lehet, mert Brüsszel vizsgálhatja, hogy milyen hatással lesznek az egykori, illetve az újonnan csatlakozó államokra a támogatások. A monitorozásról az EU regionális és kohéziós politikáját rögzítő dokumentumban ez áll: a közösségi kiadásoknak több mint egyharmadát fordítják e részpolitika megvalósítására, éppen a legfontosabb regionális és politikai eszközök, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásain keresztül. Miközben az EU regionális és kohéziós politikájának reformjai az integráción belüli területi különbségek mérséklését tűzték célul, és ennek megvalósításában az elmúlt négy évtized több-kevesebb eredményre vezetett, most a kelet-közép-európai bővítés következménye a regionális egyenlőtlenségek átmeneti fokozódása lesz.



    Új Nemzeti Fejlesztési Terv


    Az Európai Uniótól a következő költség-vetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró támogatásra számíthat az ország, ezért már most megkezdődött a második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése – közölte Baráth Etele egy békéscsabai konferencián. – Az idei esztendő végéig ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési irányokat, amelyeket a kormánynak és az országgyűlésnek a jövő év tavaszán el kell fogadnia – mondta a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt vezető politikai államtitkár. A magyar terveket ezt követően 2005 második felében már egyeztetni kell az Európai Unióval, hogy a következő évben véglegesíthetővé váljon a program. Ez az új fejlesztési terv fogja kijelölni a 2013-ig szóló új operatív programokat, amelyekhez az uniós pénzek koncentrálódnak majd és amelyeken belül kerülnek kiírásra a pályázatok. A feladat nagyságáról szólva Baráth Etele elmondta: a következő uniós költségvetési ciklusban évente számíthatunk akkora – mintegy 3 milliárd eurós támogatásra –, mint a mostani három esztendőben.



    Felhasználónév:
    Jelszó:



    Közérdekű adatok



    Vélemények a honlapról
    Helyi ügyek
    Miért nem frissítik a honlapot?



  •  
  • Polgármesteri hivatal
  •  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb



    Helyi pályázatok










    Szakadáti templomtörténet